Mesenézés megöli a gyermek lelkét?

Kisgyereknek való?

Igen. Röviden.

Tegnap beszélgettem újra egy nagyon kedves óvónéni barátommal, aki már lassan húsz éve van a pályán. Mindig sokat beszélünk arról, hogy milyen szörnyű mesék vannak a TV-ben, interneten, moziban, és milyen felháborító, hogy ezeket engedik a szülők nézni gyermekeiknek.

Sokszor hiába van rajta a hatos karika, a kicsikkel, bölcsisekkel is megnézetik.

Itt van a Monster High, ami számomra az egyik legbrutálisabb lélekölő valami. Tizenkettes karikás, nem véletlen a besorolás, és azt mondom, egy tizenkét éves gyereknek lehet izgalmas és szórakoztató, persze. Na de, ezt négy-öt évesek nézik.

Tovább megyek.

Egyik ismerősöm kislánya 5 éves.

Mit nézett?

Múmiát, Brandon Fraserrel, Alkonyatot, ami tudomásom szerint 16-os korhatáros. Tehát, elvileg egy tizenhat éves gyerek nem kaphatna rá jegyet a moziban.

Más családoknál az Éden Hotel, Éjjel-Nappal Budapest, valami zombis sorozat kerül ki győztesen a Batman és Pókember csodás kalandjai után, tudtam meg. Ugyanis az óvónénik egy felmérést készítettek. Hangsúlyozom, ovisok nézik ezeket.

Aztán csodálkoznak ezek a szülők, hogy a gyerekük mindentől fél, nem tud különbséget tenni a valóság és nem valóság között, nem érzi biztonságban otthon magát, nem tud aludni, agresszív, és sorolhatnám…

Miért kell gyermekeinket tönkre tenni?

A mese hatalom.

A mese a gyermek lelkének fontos megalkotója, hiszen azonosulnak vele, tanulnak belőle, erkölcsi normákat hallanak, életre készítik fel őket.

A mese mesélés kútfőből, a mese olvasás nélkülözhetetlen a gyermekek életében. Belsőképeket képez, a gyerek elképzeli, érzi, látja, megérti, a mesénket. Ezért a mese oldja a belső feszültséget, megnyugtat, emellett olyan problémákat tár fel, amelyek amúgy szorongáshoz vezetnek, mégis a mesén keresztül ezek oldódnak…Sorolhatnám, de írok még erről.

Na de mi van a mesenézéssel?

Mesét nézni, használ vagy árt?

A szülők sokszor azért ültetik a gyerekeket a tv elé, mert pihenni szeretnének, vagy a háztartásban tevékenykedni…stb., ami tulajdonképpen érthető.

De mi történik ilyenkor a gyerekkel?

Megszűnik a belsőkép, nincs belső mozi, csak külső ingerek, melyeket sokszor valósnak él meg, hiszen azonosul a főhőssel törpénk. Irányítottá válik gyermekünk annak ellenére, hogy nem érti mi zajlik.

Ezért is hatalmas felelősség, mit néz, mennyit és mikor.

A történetek sokszor felfoghatatlanok, melyek elraktározódnak gyermekünk agyában, és olyan valótlan képekként, értelmetlen zagyvaságként jönnek elő, melyek zavarttá teszik a tudatalattit, és a gondolkodást.

Nem tudja feldolgozni az agy a látottakat.

Túlterheljük ezzel, más fontos területektől vonjuk el az agy energiáját, és bizonyos funkciók leállnak, melyek pedig fontosak a fejlődés szempontjából.

Sokszor még azok a mesék is rossz hatással vannak gyermekeink egészséges fejlődésére, melyek nekik készülnek.

Agresszívvé válnak a fent említett hatás miatt, mert összezavarodik az agy, a gondolat.

És akkor a számítógépes játékokról nem is beszéltünk.

Kell-e a gyerekeknek TV-t nézni?

Kiküszöbölhetetlen, legtöbbször, értem.

De ezúton kérek minden szülőt, hogy ne nézessenek gyermekeikkel nem nekik való filmeket, nem nekik szánt korhatáros meséket, híradót, helyszínelőket, tizenkettes karikás családi filmeket és sorolhatnám.

Jó lélekkel, ártatlansággal, bizalommal, tisztasággal születtek a gyermekek, hagyjuk meg nekik ezt a kiváltságot, amíg lehet!