A modern apaszerep
Sokáig gondoltuk mi férfiak magunkról, hogy mi vagyunk az erősebb nem, de nem feltétlen igaz a magunkról kialakított kép.
Korábban azt gondoltuk, hogy anyagi biztonságot és tekintélyt kell teremtenünk, és ezzel le is tudtuk a család körüli teendőket.
A feleségünk gyakran érezhette úgy, hogy neki kell végigküzdenie a babavárás minden pillanatát. Megosztani sem merte aggályait: jó anya leszek? , megállom a helyem?, mikor unja meg a férjem a folyton „nyafogó” gyermeket? A hatvan éven túliak, mint jómagam is, úgy gondoltuk, hogy „dolgunk” akkor lesz, ha lovagoltatni kell a gyermeket a térdünkön. ( mentségünkre legyen mondva: ezt tanultuk elődeinktől. Ami ebben jó, hogy ha nem is tudatosan, de a ritmus alkalmazásával többek között a szótagoló olvasásra készítettük gyermekünket.)
A ma apukái kevésbé távolságtartók, nem titkolni való, hogy kevésbé „férfias módon” viselkednek, ha tisztába teszik a babát, örülnek, ha pelenkát cserélnek, mert ezzel az ősbizalmat erősítik gyermekükben. ( Ha a gyermekünk bátran jelezheti, hogy” balesetet szenvedett”, vagy éhes: mindenkor bizalommal fog felénk fordulni!).
Ezért is jó dolog, hogy a mai modern apukák imádják gyermekük illatát, bátran gügyögnek neki. A még nem látó kisded is hasonló módon érzi az illatot, a hangot. Már „tudja”, hogy kellemes dolga lesz ezzel a hanggal és illattal. Ne ábrándítsuk ki!
Az anya- gyermek szimbiotikus kapcsolata nagyon fontos, de nem baj, ha szerető modern apuka jelenlétével ez gyengül. Segíti az anyáról való leválást.
A „köldökzsinór effektus”megszűnése segíti az önállósodás kialakulását. ( A szimbiotikus kapcsolatot duálúniónak is szokták nevezni. Erről az anyák nehezen tudnak lemondani, de a különböző minták elsajátítása miatt, az apa szerepnek is jelen kell lenni a mindennapokban.)
A családi szocializáció első lépése, hogy mind a két szülő jelen legyen a gyermek mindennapjaiban.
Ebben a férfias nőket, és nőies férfiakat „produkáló” mai világban fontos a modernül gondolkodó apukák jelenléte.
A különböző szerepek tanulása már most, a születés pillanatában elkezdődik.
Petrus György, gyógypedagógus, fejlesztő szakember, apa és nagypapa.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: