Golyópálya másként- avagy még a 10 évesek is játszanak

Sokszor nagyon nehéz a társasjátékon, a sportokon, kirándulásokon kívül közös időtöltést szervezni a nagyobb gyerekekkel.

12 éves koruk körül örül a szülő, ha egy 1000 darabos kirakóval 10 percre magához tudja csábítani a tinijét. És együtt böngészhetik az apró darabkákat. Ha még szerencséje is van az embernek, még beszélgetni is tudnak.

A mai világban pláne nem egyszerű a közös időtöltést kivitelezni, hiszen az internettel, az internetes játékokkal nehéz felvennie a szülőnek a kesztyűt. Sokszor komoly tudatosságra és következetességre van szükség. Valamint olyan nevelési elvekre, melyekkel mindenki tud azonosulni.

De azért vannak ötletek, mint például ez a golyópálya is. És még hozok persze sokat, szépen, sorban.

Őszintén mondom, sajnos nem tudom, mikor és hol bukkantam erre a képre.

Nem én készítettem, csak amikor megláttam valamikor, valahol, lementettem, és foggalmam nincs, hogy honnan. Mindenkitől elnézést ezért.

Mi kell hozzá?

Egy cipős doboz, szívószálak, ragasztó, pattogós labda, kreativitás és türelem.

Vegyük rá a tininket, hogy üljön le, és csináljon minél nehezebb pályákat, ezzel megviccelve a család többi tagját. Nehéz őket motiválni, de ezzel talán sikerül. 🙂

Vagy mindenki másnak csináljon pályát, így még meg is ajándékozzuk a másikat, és örömet szerzünk.

Versenyt is rendezhetünk, hogy kinek sikerül hamarabb átvezetnie a golyót a pályán.

Nagyon szövevényes is lehet a pálya, ennek tényleg csak a képzelet szabhat határt.

Ugyanilyen módon lehet csinálni olyan pályát is, ahol kisebb, pl. csapágy golyókat kell egy-egy mélyedésbe bevezetni. Retro játékok között fellelhető még, de itt van, minek a kivitelezésére gondolok. Ezzel is el lehet babrálni, mire egy dobozból megcsináljuk. És még nehezebb, talán, mint a golyópálya.

Kisebbeknek, vagyis kisiskolásoknak egyébként remek fejlesztő játék. Nem csak a finom-motorikus készségeket, de egyensúlyt, türelmet, szem-kéz koordinációt is fejleszti, valamint a csukló mozgását is, mely az íráshoz nagyon fontos. Akár csak ugye az apró mozgások,  a mozgások megállítása és sorolhatnám.

Szóval, elő a kreativitással, a ragasztókkal, és ne hagyjuk annyiban a tininket sem.

Azért azt tartsuk szem előtt, hogy csak olyankor tudjuk leültetni, és barkácsolásra ösztönözni, amikor nincs jó idő, nem a barátokhoz készül, és épp nem a kedvenc filmje megy a TV-ben, valamint már nem is chat-el Facebookon a barátaival.

Mókára, kalandra, húsz perc közös jókedvre fel!